Beszélgetés Határ Győzővel

http://www.kortarsonline.hu/0705/sarkozi.htm

Határ Győző a vele készített interjúban mesél a gyermekkoráról, családjáról, irodalmi tevékenységéről, mely már a középiskolában indult.
Számos műfajban tevékenykedett: írt verseket, drámákat, filozófiai műveket, történelmi regényeket.
1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

1956 árnyéka

http://www.kortarsonline.hu/0705/npj.htm

N. Pál József méltatja Szigethy Gábor 1956 árnyéka című művét.

Az írás nemcsak Hadady Rudolf és Hargitay Lajos 1956 decemberi meggyilkolását, illetve a történtek után nyomozó egyik özvegy kálváriáját idézi fel, henem egy ötven éve ránktelepedő észjárás természetét világítja át.
A könyv a gondolatok, a magatartások s a történelmi szituációk szembesítésének mestermunkája.

Utassy József istenes verseiről

http://www.kortarsonline.hu/0705/alfoldy.htm

Utassy József nem tartozik a sokat író költők közé, életművének nem a terjedelme, hanem a súlya nagy.
Alkotásmódjában utat enged az Ómagyar Mária-siralom, a magyar népdal és népballada, a zsoltárok iránti vonzalmának.
Istenes verseiben legtöbbször emberi hatalomként szólítja meg az Istent. Művei József Attila istenes verseihez kapcsolódnak.

Kortárs tartalomjegyzék (május)

Tartalom

Deák László: Tél az őszben (vers)
Bogdán László: Két szél (regényrészlet)
Csokits János: Hadak útján; Tizenkét ének férfihangra (versek)
Prágai Tamás: (ahogy a régész mind mélyebbre); (jobban járok ha mancsom); (a függönyök mögött ez este) (versek)
Sigmond István: Guberálók (novella)
Sulyok Vince: A csend: a süket léttelenség; Isten kirabol, megfoszt; Nem vagyok már; Vérezni kezd a tenger; Szoknyád színei (versek)
Báger Gusztáv: Téli táj, csősszel; A Vö­rösmarty tér reggel (versek)
Pék Pál: Egyetlen hang háza ez (vers)
Báró László: Az inga (elbeszélés)
Kabdebó Tamás: Isten irgalma; Az Isten tora (versek)
Szászi Zoltán: A szappanfőző álma (vers)
Kiss Gy. Csaba: Budapest–Zágráb: oda-vissza (III. rész)
L. Simon László: Túloldal: hét kép, három forrás – Nagy Árpád Pika képeihez
Szigethy Gábor: Főhajtás II. – Egy angyal elrepült…
Tóth László: A múlt és az ismeretlen jövő között – Adalékok Peéry Rezső életéhez
Alföldy Jenő: Aki „nagyon sújt és szeret” – Utassy József istenes verseiről
Sturm László: Krimi és mimikri (András Sándor: Gyilkosság Alaszkában)
N. Pál József: Egy gondolkodó magyar vallomása – a megőrzött otthon s a „magyar abszurd” tájairól (Szigethy Gábor: 1956 árnyéka)
Fodor Miklós: Konczek József / A tájjal maradtam
Léka Géza: Tóth Erzsébet / Láncok a csuklón
Sárközi Mátyás: Beszélgetés a kilencvenéves Határ Győzővel (2004)

Ungváry Zsolt Elefánttemető c. művéről

http://www.kortarsonline.hu/0706/papp.htm

Papp Ágnes Klára cikkében Ungváry Zsolt egyik kiemelkedő művéről, az Elefánttemetőről ír.

A mű alapkérdése, a szereplők sorsát meghatározó probléma az '56-os múlt, a még korábbi időkbe visszanyúló családi hagyomány és a mai világ, illetve a történelem és az egyén viszonya.
A cselekmény 3 generáció sorsát helyezi egymás mellé: az '56-os eseményekben részt vevő nagyszülőkét, a Kádár-rendszerben felnövekvő apákét és a napjainkban felnőtté érő gyermekekét.

Nagy Katalin kiállításról

http://www.kortarsonline.hu/0706/novotny.htm

Novotny Tihamér Nagy Katalin, szabadfoglalkozású grafikus Csepeli anzix című kiállítását mutatja be.

Nagy Katalin számára mindegy, hogy mit ábrázol az idő tengerében: botanikai hangütésű, szótári virágot, meghitt, nevesincs csendéletet, múlt századi talált iskolai csoportképet stb. Kiállításán 31 munkát (akvarelleket, színes ceruzarajzokat, xerox és print alapú műveket stb.) vonultat fel.

A Pohárnyi fény című antológiáról

http://www.kortarsonline.hu/0706/suto.htm

A Pohárnyi fény a kolozsvári kortárs költők antológiája. 68 kortárs alkotó verseit olvashatjuk benne. Ez a mű az első kísérlet a 20. századi kolozsvári költészet bemutatására. A rendhagyó, határkőnek számító kétnyelvű (magyar és román) antológia előszavát Emil Boc kolozsvári polgármester írta.
Az antológia válogatója: Molnos Lajos.
A kötet szerzői valamennyien a lírai modernizmus hívei.

Kortárs tartalomjegyzék (június)

Tartalom

Ágh István: „Régi, vén, falusi gyerek” – Ady Endre idézése (esszé)
Tornai József: Holtak tanyája; Számoltad, hol él…; A göröngy-szájúak; Költészetre nincs többé…; Csak azért írok; Mítoszok; Vakét a vak; A vége felé; Amit tudok; Örökös emberáldozat; Orkán-vad árnyék; Anyám halála úgy fájt…; Ha elfogadom a kozmoszt; A ringlófa énekel; Gondolkodó kő (versek)
Vári Attila: Fenyőember (elbeszélés)
Pintér Lajos: tiszavirág (vers)
Finy Petra: Szegény Dzsoni és Árnika; A jégrém (versek)
Hendi Péter: Café Stockholm (3) (novellák)
Restár Sándor: Ámokfutás a ködben (vers)
László Zsolt: Hallomások; Gazdahűség (versek)
Lesi Zoltán: Gipsz stukkok; Szobor (versek)
Tornai Szabolcs: A holtpont kereke
Végh Attila: Mnémoszüné mélységes kútja – Esszé az emlékezés szelleméről
Kiss Gy. Csaba: Budapest–Zágráb: oda-vissza (IV. rész)
Szigethy Gábor: Főhajtás III. – Előhang egy korty Vincze Béla-borhoz
Bónus Tibor: Rövid megjegyzés
Boka László: Rövid válasz
Novotny Tihamér: Csepeli anzix – Nagy Katalin kiállításáról
Babus Antal: Tubákosszelence és Diamant motorkerékpár (Takáts Gyula: Öt esztendő Drangalagban)
Sándor Zoltán: Világteremtés villanyfénynél (Fekete J. József: Teremtett világok)
Sütő Csaba András: Pohárnyi fény – Kolozsvári kortárs költők antológiája
Papp Ágnes Klára: Ungváry Zsolt / Elefánttemető
Chován István: Jánosi Zoltán / „Kő alatti fény”
L. Simon László: Ki figyel a magyar kultúrára? – A második Gyurcsány-kormány első évének kulturális igazgatási, kultúrafinanszírozási tevékenységéről

Illyés Gyula kritikája

http://www.kortarsonline.hu/0708/vasy.htm

Illyés Gyula nagy visszhangot keltő kritikát írt József Attila Külvárosi éj című kötetéről. A bírálat szinte már támadásba megy át.

Vasy Géza Illyés Gyula életművének és életútjának fogadástörténetét öt nagy szakaszra osztja:
1933-44, 1945-48, 1945-65, 1965-83, 1983-
7 főbűnt említ meg József Attila és Illyés Gyula kapcsolatában.