2007. november 12., hétfő
Beszélgetés Határ Győzővel
Határ Győző a vele készített interjúban mesél a gyermekkoráról, családjáról, irodalmi tevékenységéről, mely már a középiskolában indult.
Számos műfajban tevékenykedett: írt verseket, drámákat, filozófiai műveket, történelmi regényeket.
1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
1956 árnyéka
N. Pál József méltatja Szigethy Gábor 1956 árnyéka című művét.
Az írás nemcsak Hadady Rudolf és Hargitay Lajos 1956 decemberi meggyilkolását, illetve a történtek után nyomozó egyik özvegy kálváriáját idézi fel, henem egy ötven éve ránktelepedő észjárás természetét világítja át.
A könyv a gondolatok, a magatartások s a történelmi szituációk szembesítésének mestermunkája.
Utassy József istenes verseiről
Utassy József nem tartozik a sokat író költők közé, életművének nem a terjedelme, hanem a súlya nagy.
Alkotásmódjában utat enged az Ómagyar Mária-siralom, a magyar népdal és népballada, a zsoltárok iránti vonzalmának.
Istenes verseiben legtöbbször emberi hatalomként szólítja meg az Istent. Művei József Attila istenes verseihez kapcsolódnak.
Kortárs tartalomjegyzék (május)
Deák László: Tél az őszben (vers)
Bogdán László: Két szél (regényrészlet)
Csokits János: Hadak útján; Tizenkét ének férfihangra (versek)
Prágai Tamás: (ahogy a régész mind mélyebbre); (jobban járok ha mancsom); (a függönyök mögött ez este) (versek)
Sigmond István: Guberálók (novella)
Sulyok Vince: A csend: a süket léttelenség; Isten kirabol, megfoszt; Nem vagyok már; Vérezni kezd a tenger; Szoknyád színei (versek)
Báger Gusztáv: Téli táj, csősszel; A Vörösmarty tér reggel (versek)
Pék Pál: Egyetlen hang háza ez (vers)
Báró László: Az inga (elbeszélés)
Kabdebó Tamás: Isten irgalma; Az Isten tora (versek)
Szászi Zoltán: A szappanfőző álma (vers)
Kiss Gy. Csaba: Budapest–Zágráb: oda-vissza (III. rész)
L. Simon László: Túloldal: hét kép, három forrás – Nagy Árpád Pika képeihez
Szigethy Gábor: Főhajtás II. – Egy angyal elrepült…
Tóth László: A múlt és az ismeretlen jövő között – Adalékok Peéry Rezső életéhez
Alföldy Jenő: Aki „nagyon sújt és szeret” – Utassy József istenes verseiről
Sturm László: Krimi és mimikri (András Sándor: Gyilkosság Alaszkában)
N. Pál József: Egy gondolkodó magyar vallomása – a megőrzött otthon s a „magyar abszurd” tájairól (Szigethy Gábor: 1956 árnyéka)
Fodor Miklós: Konczek József / A tájjal maradtam
Léka Géza: Tóth Erzsébet / Láncok a csuklón
Sárközi Mátyás: Beszélgetés a kilencvenéves Határ Győzővel (2004)
Ungváry Zsolt Elefánttemető c. művéről
Papp Ágnes Klára cikkében Ungváry Zsolt egyik kiemelkedő művéről, az Elefánttemetőről ír.
A mű alapkérdése, a szereplők sorsát meghatározó probléma az '56-os múlt, a még korábbi időkbe visszanyúló családi hagyomány és a mai világ, illetve a történelem és az egyén viszonya.
A cselekmény 3 generáció sorsát helyezi egymás mellé: az '56-os eseményekben részt vevő nagyszülőkét, a Kádár-rendszerben felnövekvő apákét és a napjainkban felnőtté érő gyermekekét.
2007. november 11., vasárnap
Nagy Katalin kiállításról
Novotny Tihamér Nagy Katalin, szabadfoglalkozású grafikus Csepeli anzix című kiállítását mutatja be.
Nagy Katalin számára mindegy, hogy mit ábrázol az idő tengerében: botanikai hangütésű, szótári virágot, meghitt, nevesincs csendéletet, múlt századi talált iskolai csoportképet stb. Kiállításán 31 munkát (akvarelleket, színes ceruzarajzokat, xerox és print alapú műveket stb.) vonultat fel.
A Pohárnyi fény című antológiáról
A Pohárnyi fény a kolozsvári kortárs költők antológiája. 68 kortárs alkotó verseit olvashatjuk benne. Ez a mű az első kísérlet a 20. századi kolozsvári költészet bemutatására. A rendhagyó, határkőnek számító kétnyelvű (magyar és román) antológia előszavát Emil Boc kolozsvári polgármester írta.
Az antológia válogatója: Molnos Lajos.
A kötet szerzői valamennyien a lírai modernizmus hívei.
2007. november 9., péntek
Kortárs tartalomjegyzék (június)
Ágh István: „Régi, vén, falusi gyerek” – Ady Endre idézése (esszé)
Tornai József: Holtak tanyája; Számoltad, hol él…; A göröngy-szájúak; Költészetre nincs többé…; Csak azért írok; Mítoszok; Vakét a vak; A vége felé; Amit tudok; Örökös emberáldozat; Orkán-vad árnyék; Anyám halála úgy fájt…; Ha elfogadom a kozmoszt; A ringlófa énekel; Gondolkodó kő (versek)
Vári Attila: Fenyőember (elbeszélés)
Pintér Lajos: tiszavirág (vers)
Finy Petra: Szegény Dzsoni és Árnika; A jégrém (versek)
Hendi Péter: Café Stockholm (3) (novellák)
Restár Sándor: Ámokfutás a ködben (vers)
László Zsolt: Hallomások; Gazdahűség (versek)
Lesi Zoltán: Gipsz stukkok; Szobor (versek)
Tornai Szabolcs: A holtpont kereke
Végh Attila: Mnémoszüné mélységes kútja – Esszé az emlékezés szelleméről
Kiss Gy. Csaba: Budapest–Zágráb: oda-vissza (IV. rész)
Szigethy Gábor: Főhajtás III. – Előhang egy korty Vincze Béla-borhoz
Bónus Tibor: Rövid megjegyzés
Boka László: Rövid válasz
Novotny Tihamér: Csepeli anzix – Nagy Katalin kiállításáról
Babus Antal: Tubákosszelence és Diamant motorkerékpár (Takáts Gyula: Öt esztendő Drangalagban)
Sándor Zoltán: Világteremtés villanyfénynél (Fekete J. József: Teremtett világok)
Sütő Csaba András: Pohárnyi fény – Kolozsvári kortárs költők antológiája
Papp Ágnes Klára: Ungváry Zsolt / Elefánttemető
Chován István: Jánosi Zoltán / „Kő alatti fény”
L. Simon László: Ki figyel a magyar kultúrára? – A második Gyurcsány-kormány első évének kulturális igazgatási, kultúrafinanszírozási tevékenységéről
Illyés Gyula kritikája
Illyés Gyula nagy visszhangot keltő kritikát írt József Attila Külvárosi éj című kötetéről. A bírálat szinte már támadásba megy át.
Vasy Géza Illyés Gyula életművének és életútjának fogadástörténetét öt nagy szakaszra osztja:
1933-44, 1945-48, 1945-65, 1965-83, 1983-
7 főbűnt említ meg József Attila és Illyés Gyula kapcsolatában.
2007. október 29., hétfő
A Flóra-versekről
A cikk szerzője Illyés Gyula Kozmutza Flórához írt szerelmes verseit vizsgálja, majd összehasonlítja József Attila Flóra-verseivel.
A szerelmi történet háromszereplős. A rivalizálás a két ifjúkori jó barát (Illyés Gyula és József Attila) között már évek óta tartott, mire Flóra megjelent a színen. Amikor a két vetélytárs tudomást szerzett egymásról, a szerelmi viszályukat nem magánéleti párbajban rendezték, hanem költői hivatásuk terrénumán játszották le.
2007. október 18., csütörtök
Beszélgetés Finta József építésszel
Finta József gyermekkorának legnagyobb élménye Katonaszeg építészete volt. A népi építészetet konstruktivista karakterű építészetnek tartja.
Saját építészetére erősen hatott a posztmodern, manapság pedig a "high-tech" iránt érez vonzalmat.
Épületeink, melyek Finta József nevéhez fűződnek: Bankcenter belső térvilága, Westend, esztergomi fürdő stb.
Kortárs tartalomjegyzék (július-augusztus)
Tartalom
Vathy Zsuzsa: Életünk, halálunk (elbeszélés)
Sárközi Mátyás: Vízszintes zuhanás – Naplójegyzetek, 2006–2007
Vitéz György: Mint a guillotine?; Tavaszi regölés (versek)
Serfőző Simon: Akkor még; Most tudom már; Nem itt éltem; Mutatja a nap (versek)
Zsille Gábor: Édes; Tömegsír (versek)
Turczi István: Körúti tantrák (vers)
Kenéz Ferenc: Vers és környéke – Kibeszélő-s(z)ó
Kerék Imre: Két Brueghel-képre (vers)
A szellem napvilága – avagy: Volt egyszer egy közgyűlés
Mogyorósi László: Szőke fény; Szövegtest (versek)
Szegedi Kovács György: Találkozás a Nagy „Ellenséggel”; Dolgok rendje (versek)
Nyilas Atilla: Rituálé; Projekció (versek)
Finta József: Forma, tér, konstrukció és spirituális tartalom az építészetben – Kérdező: Varga Mária
Kiss Gy. Csaba: Budapest–Zágráb: oda-vissza (V. rész)
Szigethy Gábor: Főhajtás IV. – Két betű trapézon és korláton
L. Simon László: Az Urnatemető-építő Kombinát – Erőss István paplanjai és díszpárnái
Tverdota György: „Szerelem, nyugalom” – A Flóra-versekről
Vasy Géza: Illyés Gyula és az ő „megbocsáthatatlan bűnei”
Horkay Hörcher Ferenc: „Az élet, kérem, az nem tánctanfolyam” (Kemény István: élőbeszéd)
Kemsei István: Rakovszky Zsuzsa / Visszaút az időben
Rózsafalvi Zsuzsanna: Balogh Tamás / Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei
Kollai István: Kiss Gy. Csaba / A haza mint kert
Ferdinandy György: Leltár a hegyen (emlékezés)